Gyermekágy
Sok kultúrában kapcsolódnak érdekes szokások a gyermekágyas időszakhoz. Szinte mindenütt különleges, szent időként tekintenek erre az édesanya, az újszülött és a közösség szempontjából is fontos időszakra, amelynek lényege, hogy az újdons(z)ült anyát a legnagyobb tisztelettel veszik körül és tehermentesítik az első hetekben.
Indiában az Ayurvédikus (gyógyító) hagyomány ennek az időszaknak fontos szerepet tulajdonít, hiszen tisztában vannak vele, hogy milyen fontos ilyenkor a pihenés, a regenerálódás, milyen kiérzékenyült ilyenkor baba és mama idegrendszere. Mindkettőjük egészségét szolgálja, hogy az anyáknak szülés után 6 hétig kitüntetett figyelemben és kényeztetésben van részük. Igyekeznek nekik meleg környezetet teremteni - a szó legszorosabb értelmében a(z ártó) széltől is óvják mindkettőjüket – különleges receptek alapján összeállított erősítő ételeket főznek az anyának és minden nap megmasszírozzák őt, és a mama hasonlóképpen a babát.
Japánban a gyermekágyas édesanyával úgy bánnak, mintha ő lenne az újszülött: 30 napon keresztül ágyban maradhat, finom figyelemmel, gondoskodással veszik körül, etetik, itatják.
Délkelet Ázsia egyes részein az a szokás, hogy a férj, már a várandósság alatt elkezd fát gyűjteni, hogy az ú.n. „anyamelegítés” időszakára legyen elég tűzifa. A szülés után bezárják a házat és egy táblácskát tesznek ki, amiből a közösség tudja, hogy megszületett a baba és azt is, hogy az új családnak csendre, nyugalomra van szüksége. Az apa az ágy közelében tüzet rak, anyát és gyermekét meleg pokrócokba csavarják és ebben a anyaméhszerű környezetben töltenek – az adott közösség szokásaitól függően - napokat, heteket, míg a családtagok viselik gondjukat.
A magyar népi kultúrában is megvoltak a gyermekágyas időszakhoz kötődő szokások, hagyományok. „Boldogasszony ágyának” is hívták, bár a legkorábbi időkben ez nem is ágy volt, hanem egy olyan külön épület, sőt előtte sátor, amelyet kimondottan a szülő anyáknak építettek, állítottak fel. Erre utal pl. az a függöny, amivel később a házban is még körülvették az ágyat, ez őrizte meg a korábbi sátor funkcióját. Az elkülönítés oka a nyugalom megteremtése mellett a szent tér kialakítása volt. A szent tér olyan minőségű tér, ami egyszerre igyekezett megteremteni a túlvilág jótékony segítő erőivel a kapcsolatot és egyben távoltartani azokat az erőket, amik a hagyomány szerint megronthatták volna a megszületett gyermeket. Ezért is hívták a magyarok a gyermekágyat Boldogasszony ágyának és azért is, mert, hogy ezáltal az óvó, védő, a szülésben és a gyermek korai nevelésében legnagyobb segítséget nyújtó Istenanya segítségét kérjék és elnyerjék.
A gyermekágy időszaka 40 vagy 42 nap (6 hét) volt. Ennek elteltével fogadták csak be a közösségbe, amit a névadás, később a keresztelés szokása jelzett. Az anyát is felavatták a 40 nap elteltével, ekkor fogadták vissza a közösségbe. Valójában ekkor ért véget a „másállapota”, azaz a másvilággal, a túlvilággal – ahonnan a kicsi lélek érkezett - tartó kapcsolata. A 40 nap alatt csak a legközvetlenebb családtagok érintkezhettek velük, láthatták a kisdedet és ez a láthatás is szigorú szabályokat követett. Csak előre bejelentetten kerülhettek a gyermek közelébe és főképpen olyan céllal, hogy ételt vigyenek az ott fekvő anyának, akit ezzel mentesítettek is minden házi teendő - takarítás, mosás, főzés – alól. Kiváltságos helyzetet teremtettek tehát az anyának, akinek csak a gyermekével, annak biztonsága megteremtésével és táplálásával kellett fogalakozni. Ideális körülményeket teremtettek tehát a frissen megérkezett, megtestesült léleknek ahhoz, hogy nagyon biztonságos és minden érzelmi támogatást is nyújtó közegben töltse élete első napjait, heteit miután kilépett a z anyaméh melegéből és biztonságából.
A régi, falusi közösségek ezen szokásai modern, városi kultúránkból hiányoznak, pedig fontos lenne, hogy a gyermekágyas édesanyák ma is megkapják ezt a fajta figyelmet és gondoskodást.
Hollandiában például – ahol még ma is sok az otthonszülés – egy külön ilyen képzettséggel rendelkező nővérke marad 8-10 napig a szülés után a család otthonában. Főz, most, takarít, az idősebb gyerekek ellátásában segít és természetesen az édesanya rendelkezésére áll lelki támogatással, gyakorlati tanácsokkal.
Hogy miért ennyire fontos időszak a gyermekágy és hogy mire jó, ha figyelünk, arról jövő heti cikkünkben írunk.